A Szent-Anna utca Debrecen történeti belvárosának fontos tengelye, ahol a 19. század végi – 20. század eleji városfejlődés rétegei ma is jól érzékelhetők. A 10–12. szám alatti épületegyüttes ebben az időszakban, a zártsorú beépítés kiteljesedésekor jött létre, amikor a korábbi földszintes polgárházakat fokozatosan felváltották az emeletes bérházak és az üzlethelyiségekkel kombinált, városias léptékű lakóépületek.

A szecessziós stílusú ház karaktere markánsan idézi ezt a korszakot: arányos, utcavonalra szerkesztett homlokzat, belső udvaros térstruktúra és a lakó- valamint kereskedelmi funkciók együttes jelenléte határozza meg. A II. világháború után az épület használata átalakult, és az egykor meghatározó formai és homlokzati részletek fokozatosan elveszítették hangsúlyukat.

A tervezési feladat célja az épület értékeinek újraértelmezése és eredeti karakterének visszaállítása volt. A beavatkozás a homlokzati felületek és a földszinti portálok rekonstrukciójára, valamint az emeleti nyílászárók cseréjére koncentrált, azzal a szándékkal, hogy az épület visszanyerje eredeti karakterét és anyagi minőségét.